Családban marad
Az addiktológia a szenvedélybetegségre rendszerszemlélettel tekint, ami annyit tesz, hogy a függőséget nem kizárólag a beteg problémájának tartja. Ezért az addiktológiai kezelésekben bevett gyakorlat a hozzátartozó valamilyen szintű bevonása a terápiába.
Gyakran kérik ki maguknak ilyenkor a szenvedélybetegek családtagjai, hogy nem ők a betegek, nem ők szorulnak kezelésre, hiszen szerettük az, aki képtelen mértéket tartani, és ha ő nem inna vagy éppen nem játszana, semmilyen probléma nem lenne.
A „beadom a szervízbe, hogy javítsák meg" szemlélet jogos egy autó esetében, de az emberi viszonyok másképpen szerveződnek. A szenvedélybetegség lefolyása során a családi rendszer egyetlen tagja sem marad sértetlen. Hiszen a betegek hozzátartozói gyakran találják szemben magukat nehéz dilemmákkal, komoly erkölcsi kérdésekkel. Mindenki sérül valamilyen módon és a gyógyuláshoz időre van szükség. Ebben a folyamatban a tapasztalatok szerint jól jön a segítség a hozzátartozóknak is.
Miért bízzak benne azok után, hogy...? Mi a garancia arra, hogy nem fog visszaesni? Hogyan segítsek? Elég, ha bezárom a bárszekrényt? Elengedjem egyedül a boltba? Mennyire gyakran ellenőrizzem? Ez csak néhány kérdés a megannyi közül, ami fel szokott merülni a terápia során. Egyikre sincsen könnyű válasz, ám a hozzátartozói csoportok lehetőséget teremtenek arra, hogy a nyomasztó, szorongást keltő kérdésekből mások tapasztalatai segítségével le lehessen adni néhányat.
Hozzátartozói csoportunk péntekenként 13 órakor kezdődik.
A hozzátartozók számára ajánlott további csoportok: